Robbant a volt miniszter aknája: ismét elbántak a magyar tanítókkal


-A A+

Jövő héten egyeztet az RMDSZ az ügyvivő oktatási miniszterrel arról, hogy vonja vissza elődje, Valentin Popa júliusban kiadott, jogsértő rendeletét, amely miatt a magyar tanítók októberre már nem kapják meg a román órákért eddig járó plusz pénzt. A rendeletet a diszkriminációellenes tanács is vizsgálja, a tanügyi szakszervezet pedig pert fontolgat a minisztérium ellen.

Valóságos aknát hagyott maga után a múlt héten lemondott Valentin Popa oktatási miniszter. Alig csitult el a románnyelv-oktatással kapcsolatos, utólag a posztjába kerülő intézkedése által kiváltott tiltakozáshullám, kiderült, hogy a volt tárcavezető júliusban hozott egy rendeletet, amely ismét a magyar tanítókat hozza méltatlan és hátrányos helyzetbe. A július 27-én kiadott, 4165-ös számú rendelet következtében ugyanis az elemi osztályokban oktató pedagógusok októbere már nem utalják ki azt a plusz pénzt, ami az román órák megtartásáért járt nekik. A többletösszeget eddig azért kapták, mert az óraszámuk meghaladta a román kollégáikét.

A képviselőházi oktatási bizottságának tagja, Szabó Ödön szerint erre azért csak most derült fény, mert a magyar tanítóknak a vakáció idején amúgy sem jártak ezek a plusz összegek. Szeptemberre sem, mert a Valentin Popa által kezdeményezett, időközben hatálytalanított kormányrendelet-cikkely szerint a román órákat az előző hónapban még szaktanárok tartották. Októberre visszaállt a régi rend, de a jelenlegi állás szerint a magyar tanítók nem kapnak a román órákért plusz pénzt, mert kifizetésüket a volt miniszter nyár közepén kiadott rendelete nyomán a tárca az EduSal programban letiltotta.

Az Országis Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) hivatalból kivizsgálja a diszkriminációgyanús rendeletet. A CNCD elnöke, Asztalos Csaba a Maszolnak elmondta, hogy a testület október 15-i ülésére hívták be az oktatási minisztérium képviselőit. Közlése szerint a rendelet azért diszkriminációgyanús, mert "azonos munkáért azonos bér jár."

Az előzmények

A júliusi rendelet előzményeiről beszámolva Szabó Ödön emlékeztetett: a román és a magyar elemi osztályokban oktató tanítók hosszú évekig ugyanazt a fizetést kapták. Markó Béla kormányfő-helyettesi mandátuma idején, 2007-ben az akkori oktatási miniszter elrendelte, hogy a plusz órákat a magyar pedagógusoknak fizessék ki. Ez az óraszám egyébként évfolyamonként változik, az előkészítő osztálytól a negyedik osztályig fokozatosan nő.

Később a 2011-es tanügyi törvény ezt a miniszteri rendelet törvényerejűvé emelte. „A tanügyi törvényben mind a mai napig érvényben van, hogy a román és a kisebbségi kerettanterv közötti óraszámkülönbséget külön fizetik a kisebbségekhez tartozó diákokat oktató tanítóknak. Utóbbiaknak ez plusz jövedelmet jelentett, ami természetes, hiszen többet is dolgoztak román társaiknál” – magyarázta a Maszolnak Szabó Ödön.

Az oktatási minisztérium azonban idén tavasszal kérte, hogy ezeket a plusz órákat külön katedrává alakítsák át. Ezt azért akarták elérni, mert reményeik szerint több megyében létszámcsökkentést és pénzspórlást eredményezett volna. „Ezt a szándékot azonban részlegesen sikerült kivédenünk. A pedagógusok kifizetésére használt EduSal program lehetővé tette a plusz órák kifizetését órabérként” – idézte fel az RMDSZ szakpolitikusa.

A volt oktatási miniszter júliusi rendeletéről a Krónika számolt be elsőként. Karp Ágnes tanítónő, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa a napilapnak elmondta: az új előírások diszkriminálják a kisebbségi tanítókat úgy, hogy megszüntetik a román és magyar tanítók közti fizetésbeli különbséget. „Ez csalás, kettős mérce, mert alsóbbrendű állampolgároknak tartanak bennünket, úgy gondolják, hogy velünk mindent meg lehet csinálni. Ez az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat” – nyilatkozta Karp Ágnes.

Valentin Popa azonban júliusban hozott egy rendeletet, amely nyomán az EduSal programban letiltották a plusz órák órabérként történő kifizetését. Szabó Ödön szerint ez a rendelet ellentmond a tanügyi törvénynek, illetve van két egymásnak ellentmondó cikkelye is.

„A tanügyi törvény előírja, hogy a kisebbségi és a román kerettanterv közötti különbözetet ki kell fizetni a kisebbségi tanítóknak. A rendelet összehasonlítja a román kerettantervet a kisebbségi pedagógusok által effektív leadott óráinak a számával. De a törvény nem ezt írja. Vagy a román pedagógusok effektív óraszámát kell összehasonlítani a kisebbségi tanítókéival, vagy a két kerettantervet. A rendelet tehát módosít a tanügyi törvényen, ami jogi képtelenség” – részletezte.

Szabó Ödön emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosító tervezetet, amely még jobban pontosítja a tanügyi törvénynek a magyar tanítókra is vonatkozó cikkelyét. Az államfő azonban megtámadta az alkotmánybíróságon a jogszabályt. A szóban forgó cikkelyt módosító RMDSZ-es javaslatot alkotmányosnak nyilvánította az alkotmánybíróság, ám egy másik előírást alkotmányellenesnek talált, így most a tervezet visszakerült a parlamentbe. „Ám ettől a tervezettől függetlenül a jelenleg hatályos tanügyi törvénnyel is ellentmond ez a rendelet” – szögezte le a politikus.

A képviselő elmondta, az RMDSZ jövő héten egyeztetni fog a minisztériummal a szerinte jogsértő rendelet visszavonásáról. Megjegyezte, gondot jelenthet, hogy a tárcát egyelőre ügyvivő miniszter vezeti.

Így néz ki a miniszter „aknája”

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő az előkészítő osztályos diákok példájával szemléltette a volt miniszter rendeletének Szabó Ödön által is vázolt ellentmondásait. Magyarázata szerint a magyar oktatásban a kerettanterv heti 22 órát ír elő, ebből a tanító 18 órát tart meg, mert a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanárok tartják. Ezzel szemben a román osztályokban tanító pedagógusoknak heti 19 órájuk van a kerettantervben. Azért kevesebb, mint a magyar tanítóknak, mert a kisebbségi osztályokban pluszban vannak a román órák. Ugyanakkor a román tanítók sem tartják meg a tornaórákat, az idegen nyelvet és vallásórát, viszont az ő fizetésük meghatározásakor a kerettantervben előírt órákat veszik alapul, nem a gyakorlatban megtartott 15 órájukat.

A főtanfelügyelő szerint a miniszteri rendelet azzal próbálja kivédeni az ellentmondást, hogy előírja a román tanítóknak, hogy jelen kell lenniük a torna-, idegennyelv és vallásórákon is, vagy heti 4 órában iskola utáni tevékenységet kell szervezniük a diákjainknak.

„Mivel a magyar tanítók gyakorlatban 18 órát tartanak meg, nekik további heti 1 órát jelen kell lenniük vagy a torna-, idegen nyelv vagy vallásórák egyikén, a többi 3 órában elmehetnek például a piacra” – magyarázta Kiss Imre. Hozzátette: ez alapján a magyar és román tanítók egyforma fizetést kapnak, a kisebbségi tanítóknak nem fizetik ki a román órákért járó plusz juttatást.

A Szabad Tanügyi Szakszervezet Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor szerint a rendelet ellentmond a munkatörvénynek és a tanügyi törvénynek is, amely kimondja, hogy kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát, ezért ha kell, bírósági úton keresnek jogorvoslatot.








EZT OLVASTA MÁR?

X